Püspökmolnári község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Vasvári kistérség
Lakosság: 996 fő
Terület: 15.1 km²
Népsűrűség: 65,96 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Szombathelytől 30 km-re délkeletre a Rába bal partján fekszik. Délről Vasvár, nyugatról Rábahídvég, északról Gyanógeregye és Rábatöttös, keletről Zsennye határolja.

A római katolikus templom

Története

A község területe ősidők óta lakott, ezt bizonyítja az a tény, hogy a Rába partján őskor-i település nyomaira bukkantak. A bronzkor-ból egy edényben eltemetett gyermek maradványai, a római korból három márványoszlop került itt elő. A mai község területén az Árpád-kor-ban négy falu, Árpás, Molnári, Püspöki és Szenttamás keletkezett.

Árpást 1256-ban villa Arpas alakban említik először. 1275-ben egy helyi nemes nevében szerepel, 1438-ban Poss. Arpas néven említi az az okirat, mely a Festetics család keszthelyi levéltárában található. A falu, mely a 15. században a Molnári család birtoka volt már a század végén elpusztult. [1]

A molnári falurész

Molnárit 1275-ben említik először, amikor a helyi nemes Molnári nemzetség birtoka volt. 1329-ben Molnar, 1411-ben Molnary, 1464-ben Kysmolnary néven említik. [2]

A Molnárik után a 16. században a Polányi és a Darabos család volt birtokos a községben.

Még a század során lakossága felvette az evangélikus hitet.

A 17. században a Nádasdy család birtoka volt.

1698-ban 230 lakosa volt a községnek.

1744-ben Mária Terézia Sallér István nádorhelyettesnek adta, aki emeletes kastélyt épített a faluban. 1785-ben 285 lakost számláltak a településen.

A 19. század elején házassággal a Festetics család birtoka lett, akik a kastélyt 1815-ben romantikus stílusban építették át. 1828-ban 344 volt a lakosság száma. 1857-ben gróf Festetics György apátságot alapított itt, később a kastély mellett korszerű tejgazdaságot létesített és elérte, hogy itt haladjon át a szombathely-nagykanizsai vasútvonal. A vasút építése nagy lendületet adott a település fejlődésének.

A püspöki falurész

Püspökit 1345-ben említik először.

1413-ban Pispiky néven szerepel a szombathelyi káptalan oklevelében. [3] Birtokosa Molnári Kelemen győri püspök a 15. század első felében kastély építtetett ide. Ettől kezdve a győri püspökség birtoka volt. Ekkor már állhatott a falu Keresztelő Szent Jánosnak szentelt temploma is a mai Sorok-patak melletti Szent Iván-dűlőben, mert 1462-ben Pál nevű plébánosát is említik.

1571-ben 28 jobbágytelek után adózott a község. 1590-ben már romos volt a temploma, valószínűleg a török pusztította el. A Szent Iván-dűlőben később előkerült kövek jelzik csak a helyét. 1698-ban Püspökinek 140 lakosa volt. 1767-ben a faluban 32 jobbágytelek volt, ezen kívül 9 zsellérházház és 3 ház nélküli zsellér élt itt.

1777-ben a szombathelyi püspökség alapításakor Püpöki is az új püspökség birtoka lett. Lakói a mezőgazdaság mellett főként halászatból éltek. A községnek vízimalma is volt. 1785-ben az első népszámlálás során 258 lakost számláltak.

1830-ban 240-en, 1870-ben 365-en éltek a településen.

A szenttamási falurész

Szenttamást 1505-ben Zenth-Thamas néven említi először oklevél, de Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt temploma már sokkal korábban is létezett, hiszen 1438-ban ide temették Molnári Kelemen püspököt. A templomot kezdetben Molnári templomaként tartották számon. A későbbi falu csíráját kezdetben a templom körül épült néhány ház jelentette. Később is kis falunak számított.

Birtokosai a szomszédos Molnári és Püspöki urai, a Molnári, Sallér és Festetics családok, valamint a győri püspökség voltak. Mellettük több kisnemesi család is élt itt.

A falu templomát 1572-ben átépítették, de rövidesen ide is elért a reformáció és evangélikus anyaegyház lett. 1674-ben az ellenreformáció hatására már újra katolikus pap szolgált a községben.

1698-ban mindössze 80 lakos élt a községben.

A templomot 1701-ben a birtokos Nádasdy család újjáépíttette. Ezután párhuzamosan zajlottak a katolikus és evangélikus istentiszteletek és az iskolai oktatás. 1725 után az utolsó evangélikus pap is eltávozott a faluból. A templomot 1731-ben Sallér István nádorhelyettes újjáépítette és később ide temetkezett.

1785-ben a népszámláláskor 125 főt számláltak itt. Szenttamás 1832-től önálló plébánia.

1830-ban 176 volt a lakosság száma.

1907-ben mindhárom község a Rába- előnevet vette fel. 1910-ben Rábamolnárinak 523, Rábapüspökinek 452, Rábaszenttamásnak 210 lakosa volt. A molnári kastélyt az 1920-as években a Kinsky család tönkremenetele miatt lebontották, ekkor szűnt meg a Festetics György által alapított apátság is.

1929-ben Rábapüspöki és Rábaszenttamás egyesült Püspöktamási néven. A mai község 1949-ben Püspöktamási és Rábamolnári egyesülésével jött létre. 1950-ben az evangélikus és a katolikus iskola egyesítésével létrejött az állami oktatás a községben.

Nevezetességei

Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt római katolikus templom.
Püspöki harangláb.
Szenttamási harangláb.
Prinz Gyula emlékoszlopa.
Száz éves hársfa.
Az egykori kavicsbányató horgászatra alkalmas.

Prinz Gyula emlékoszlopa

Híres emberek

Molnári községből származott Molnári Kelemen, aki 1417 és 1438 között győri püspök volt.
Rábamolnáriban született 1882. január 11-én Prinz Gyula geológus, geográfus, néprajzkutató.

Következő községek

További községek